2015. január 29., csütörtök

Egyedül...?! - Könyvajánló

Ez a könyv kifejezetten egyedülálló lányoknak íródott és ezt az alcím is megerősíti: Válasz Krisztust követni akaró férjhez nem ment lányok néhány égető kérdésére. Mégis olyan tartalommal bír, ami miatt mindenkinek ajánlani tudom aki szeretne hitben erősödni és problémát jelent Isten akaratának követése.

Az egyedüllét, magány az egyik legfájdalmasabb állapota az embernek, mert Isten minket kapcsolatra teremtett saját magával és egymással is. És a magány az az állapot amit talán már mindenki megtapasztalt az élete során rövidebb hosszabb ideig. Kapcsolatokra vágyunk, egy társra akivel osztozhatunk örömben, bánatban, egymás terhét hordozhatjuk és szolgálhatunk. A könyv is a már jól ismert mottóval indít: "Nem jó az embernek egyedül..." 1Móz 2,18 
A szerző körbejárja az egyedüllét okait, következményeit és kiutat mutat a a lelki fásultságból. Mindezt úgy teszi, hogy végig Isten szentségét, hatalmát, kegyelmét és szeretetét ragyogtatja föl. Vannak részek amik kifejezetten lányoknak szólnak, ezek eléggé gyakorlatias dolgokról szólnak, de mégis rámutat minden fájdalom gyökerére is: az Istentől való elszakadás. Ez mindenkit érint ezen a földön, hívőt és hitetlent is, hiszen az egyedüllétből, magányból fakadó fájdalom és kiszolgáltatottság a bűn következménye az életünkben. Mégis van ebből kiút és ezt Krisztusnál találjuk meg és ez a könyv is Őhozzá vezet. Nem apácaságra hív és nem is randizási tanácsokat ad, hanem arra, hogy Isten dicsőségére hogyan élhetünk minden helyzetben.

Cím: Egyedül...?!
Szerző: Tóth Eszter
Kiadó: Evangéliumi Kiadó 1998
ISBN 963 901275 0

2015. január 25., vasárnap

Világosságnak lenni mégha sötét is van

A hívők sokszor szembesülnek azzal, hogy bár Istent követik, de mégse úgy történnek a dolgok ahogy azt ők szeretnénk. Persze ebből nem szeretném magamat se kivonni, mert én is megélem, hogy keresztyénként is sok kísértéssel, bűnnel küzd az ember és ez nem könnyű, elkeserít.

Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék most megvilágítani amire mostanában jöttem rá:
1. Isten teremtési rendje a bűnesettel megromlott. Ez főleg az egyedüllét kapcsán terhelt meg. Hiába hangzik el Isten szájából, hogy nem jó az embernek egyedül (1Móz 2,18) mégis hívő fiúk és lányok lesznek magányosak. Ez nem Isten büntetése, hanem egyszerűen a bűn következménye, aminek mint a bűn alárekesztett világban mi is részesei vagyunk sokszor éppen úgy, hogy mi magunk teszünk valamit Isten akarata ellen.

2. A másik, hogy Istennek a nehézségeken keresztül is terve van az életünkkel, és az az akarata, hogy Őt dicsőítsük. Ezért nem szabad magunkba roskadni, hanem keresnünk kell ezt a célt. Egyedül vagyok? Ez időt ad szolgálatra. Szegény vagyok? Példa lehetek, hogy nem a földi kincsek tesznek boldoggá. Munkahelyi konfliktus? Tudok szelíd és alázatos lenni vagy éppen hű lenni Istenhez. Csalásra kényszerítenek? Fontosabbnak mutatni Istent és a tiszta lelkiismeretet, igazságot a munkahelyemnél. Így tudunk csak igazán világítani, a sötétségben ragyog fel leginkább a fény.

"Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és világítson mindazoknak akik a házban vannak. Úgy tündököljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." Máté evangéliuma 5,14-16